1 Királyok 12:1-24
1Királyok 12,1-24
0. Háttér
• Tényleg egységes volt Izráel? Nem annyira…
Törzsszövetség → első király, Saul → Dávid alatt sem végig egységes (csak később lesz Izrael királya; Seba lázadása) → Salamon (gazdagság)
• Rossz előjelek: 1, Roboámot feltehetően korábban választják Júda királyává, mint Izraelévé; 2, Sikemben akarják Izráel királyává választani, nem Jeruzsálemben (↔2Sámuel 5,1; Dávidot Hebronban); 3, egy Salamon elleni lázadó (Jeroboám) az izraeli küldöttség vezetője
• Sikem: Jeruzsálemtől 50km-re, északra, szűk átjáró Efraim földjén; stratégiailag kiemelten fontos hely, történelmi jelentőségű (Ábrahám oltárt épít + Józsué 24)
• adóterhek enyhítése új királynál: nem szokatlan kérés – Salamon építkezései miatt magas adók
• adminisztráció csere, nem csak királycsere; ellentét a régi és új tanácsadók között; nincs új a nap alatt (Gilgamestől napjainkig)
• Roboám tévesen méri fel hatalmának nagyságát, és a nép elégedetlenségének mértékét (elefántcsonttorony)
• skorpió (11. vers): maga az állat; szeges korbács (rómaiak); egyéb kínzószerszám
• 16. vers ǁ 2Sámuel 20,1: Nincs semmi közünk Dávidhoz, semmi örökségünk Isai fiával!
• Adórám megkövezése: nyílt lázadás jele (a királyi fennhatóság elutasításának a kifejezése a korabeli diplomáciai nyelvben)
• Roboám 180 000 harcosa (LXX: 120 000): feltehetően jóval kevesebb (180 elef - ezred) – Szanhérib alatt az asszír sereg mérete (fénykorában); karkari csata: összesen 100 000; kades: 50 000 hettita)
• Benjámin törzse: korábban lázadtak Júda ellen (Simei, Seba), most ők maradnak hűek. Miért? Jeruzsálem miatt?
• Prófécia csata előtt: isteni útmutatás kérése megszokott csaták előtt
1. Mikor hallgatunk másokra (és kikre)?
• Szívesebben hallgatunk azokra, akik azt mondják, amit hallani szeretnénk? Szívesebben hallgatunk azokra, akik hízelegnek nekünk?
• Szívesebben hallgatunk azokra, akiket jobban ismerünk? Szívesebben hallgatunk a barátainkra, rokonainkra, mint másokra? Szívesebben hallgatunk a velünk azonos korosztályra?
• Milyen szempontok alapján választjuk ki, kikre hallgatunk?
• Be tudjuk látni, ha hibáztunk? Észrevesszük Isten figyelmeztetését? Észrevesszük, ki Isten embere?
2. Mennyit ér az egység?
• Roboám: egyéni hiúság, hatalomvágy, kompromisszumképtelenség → egység
• Salamon: szövetségek fenntartása miatt veszti el; túlzott egységre törekvés → egység
• Teszünk engedményeket az egység érdekében?
• Miből engedünk az egység érdekében? Saját elveinkből, hitünkből VAGY önzésünkből, vágyainkból?
• Erőszakkal nem lehet (illetve nem Istentől való) hosszú távon az egységet fenntartani.
• Ideális példa: Dávid; várakozás; nem hatalomvágy vezérli (Absolom)
• Konfliktus: tudjuk, mikor kell vállalnunk és mikor engednünk?
• Bölcsesség Istentől: mikor kell engednünk a béke érdekében (Roboám), és mikor nem kellene (Salamon).
• Ha már nincs egység: háborúság, ellenségeskedés vagy béke?
• Újraegyesült Izráel: csak sok szenvedés, megpróbáltatás után. Közös megpróbáltatások összehoznak. Érdemes eddig várni?
• Egyház egysége. Kell tennünk az egységért? Mikor érdemes vállalni a konfliktust?
---
1Királyok 12,1-24
1 Roboám elment Sikembe, mert egész Izráel Sikembe ment, hogy királlyá tegye őt. 2 Amikor Jeroboám, Nebát fia ezt meghallotta, még Egyiptomban volt, ahová Salamon király elől menekült. Jeroboám tehát Egyiptomban tartózkodott, 3 de érte küldtek, és hazahívták őt. Jeroboám Izráel egész gyülekezetével együtt eljött, és így beszélt Roboámhoz: 4 Apád súlyos igát rakott ránk, te azért most könnyíts azon a súlyos szolgálaton és nehéz igán, amelyet apád ránk rakott, akkor szolgálunk neked. 5 Ő így felelt nekik: Menjetek el három napra, azután térjetek vissza hozzám. A nép tehát elment.
6 Ekkor Roboám király tanácskozott a vénekkel, akik apja, Salamon szolgálatában álltak, amíg élt, és ezt kérdezte: Mit tanácsoltok, milyen választ adjak ennek a népnek? 7 Azok így szóltak hozzá: Ha te most kedvében jársz ennek a népnek, és engedsz nekik, és ha válaszodban jóságos szavakkal beszélsz velük, akkor örökre a szolgáid lesznek. 8 De ő nem fogadta meg a tanácsot, amelyet a vének adtak neki, hanem tanácskozott az ifjakkal is, akik vele együtt nőttek fel, és az ő idejében álltak szolgálatba. 9 Ezt kérdezte tőlük: Mit tanácsoltok, milyen választ adjunk ennek a népnek, amely így szólt hozzám: Tedd könnyebbé az igát, amelyet apád rakott ránk! 10 Az ifjak, akik vele együtt nőttek fel, így szóltak hozzá: Ezt mondd ennek a népnek, amely így szólt hozzád: Apád megnehezítette igánkat, te azért könnyítsd meg azt rajtunk! Így beszélj velük: Nekem a kisujjam is vastagabb apám derekánál! 11 Ha tehát apám nehéz igával terhelt meg benneteket, én még nehezebbé teszem igátokat. Apám ostorral tanított fegyelemre benneteket, én pedig skorpiókkal (szeges korbáccsal?) foglak megtanítani! 12 Harmadnapra elment Jeroboám az egész néppel együtt Roboámhoz, ahogyan a király elrendelte: Térjetek vissza hozzám harmadnapra! 13 Ám a király keményen válaszolt a népnek. Nem fogadta meg a tanácsot, amit a vének adtak neki, 14 hanem az ifjak tanácsa szerint így szólt hozzájuk: Apám nehéz igát rakott rátok, én még nehezebbé teszem igátokat. Apám ostorral tanított fegyelemre benneteket, én pedig skorpiókkal foglak megtanítani. 15 Nem hallgatott a király a népre, mert az Úr rendelte így, hogy beteljesítse azt az igét, amelyet a sílói Ahijjá által mondott az Úr Jeroboámnak, Nebát fiának.
16 Amikor látta egész Izráel, hogy a király nem hallgat rájuk, így válaszoltak a királynak:
Mi közünk nekünk Dávidhoz? Nincs közösségünk Isai fiával! Térj sátraidba, Izráel, törődj, Dávid, a magad házával! Izráel tehát hazament, 17 Roboám pedig Izráel fiai közül csak azoknak maradt a királya, akik Júda városaiban laktak. 18 Roboám király ugyan kiküldte Adórámot, a kényszermunkák felügyelőjét, de megkövezte őt egész Izráel, és meghalt. Ekkor Roboám király gyorsan harci kocsijára szállt, és Jeruzsálembe menekült. 19 Izráel tehát elpártolt Dávid házától. Így van ez még ma is.
20 Amikor meghallotta egész Izráel, hogy visszatért Jeroboám, érte küldtek, a közösség elé hívták, és egész Izráel királyává tették. Nem maradt Dávid háza mögött más, csak Júda törzse. 21 Miután Roboám visszaért Jeruzsálembe, összegyűjtötte Júda egész házát és Benjámin törzsét, száznyolcvanezer válogatott harcost, hogy megtámadják Izráel házát, és visszaszerezzék az országot Roboámnak, Salamon fiának. 22 De így szólt Isten igéje Semajához, az Isten emberéhez: 23 Mondd meg Roboámnak, Salamon fiának, Júda királyának és Júda meg Benjámin egész házának, a megmaradt népnek: 24 Így szól az Úr: Ne vonuljatok fel, és ne harcoljatok testvéreitekkel, Izráel fiaival! Térjen haza mindenki, mert én akartam ezt így! Ők hallgattak is az Úr szavára, és hazatértek az Úr szava szerint.
---
2Sámuel 20,1-2: Akadt ott egy elvetemült ember, név szerint Seba, egy benjámini embernek, Bikrínek a fia. Ez belefújt a kürtjébe, és kihirdette: Nincs semmi közünk Dávidhoz, semmi örökségünk Isai fiával! Sátrába térjen minden izráeli! 2 Ekkor Sebához, Bikrí fiához pártolt Dávidtól minden izráeli. De a júdaiak hűségesen követték királyukat a Jordántól Jeruzsálemig.
